„Félig nem olyan fontos az, mit tanítunk, mint az, hogy tanítjuk…”

/Eötvös József/

 

A szabadidő a munkavégzés és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő. Ide tartozik minden olyan foglalatosság, amelyekben mindenki önként vesz részt, azzal a céllal, hogy kipihenje magát, feltöltődjön, szórakozzon, társadalmi kapcsolatait ápolja, esetleg tanuljon, továbbképezze magát. A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív. A szabadidő aktív eltöltése gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái. A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést, például olvasás, tévénézés. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző.

 

„A gátfutás egy stadionban nézők ezrei előtt sportnak számít, míg egy patak átugrása kirándulás alatt egyszerűen csak a lábak szárazon tartására tett kísérlet.”

/ismeretlen/

 

A szabadidős tevékenységek, a szórakozás vagy kikapcsolódás és a sport az ember felfrissülését, munkavégző képességének újrateremtését szolgálják és nélkülözhetetlen alapjai a minőségi élet megteremtésének. „Ép testben ép lélek” – talán sokan ismerik Juvenalis római költő szatíráiból származó rövidített idézetet. Szatírikusként nem azt állította, hogy kizárólag egészséges testben lakhat egészséges lélek, hanem azt, hogy ez kívánatos lenne: bárcsak az egészséges testben egészséges lélek is lakozna.